udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
68
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-68
Névmutató:
Valkai Krisztina
1999. augusztus 30.
Nagyszalontán, a Csonka-toronyban berendezett Arany János Múzeum centenáriumának ünnepségén. Zub Imre, a múzeum jelenlegi igazgatója felidézte, hogy a múzeumot mint intézményt száz évvel ezelőtt, 1899. aug. 27-én avatták fel. A háromnapos rendezvény aug. 27-én kezdődött. Arany János Rózsa és Ibolya című művét láthatták az érdeklődők a kolozsvári Puck Bábszínház feldolgozásában. Aug. 28-án tudományos konferencián emlékeztek a város két híres szülöttjére, Arany Jánosra és fiára, Arany Lászlóra. A húszperces előadásokban Arany János és Arany László nagyszalontai és nagykőrösi életéről, az emlékmúzeum történetéről, a két költő irodalmi munkásságáról, irodalomelméleti és nyelvészeti kérdésekről, Arany János irodalmi lapjának, a Koszorúnak a megszűnéséről, valamint levelezéséről értesülhetett a közönség. Az előadók voltak: Németh G. Béla budapesti egyetemi tanár, Novák László Nagykőrösről, Zub Imre, az Emlékmúzeum igazgatója, Nyilasy Balázs budapesti egyetemi tanár és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszora, Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, Varga Pál debreceni egyetemi docens, Kecskés András budapesti egyetemi professzor, Szajbély Mihály szegedi professzor, Tóth Ferenc debreceni egyetemi tanár, Koronpay János, Új Imre, és Dávidházi Péter budapesti professzorok. Délután grafikakiállításon, könyvbemutatón és képtári megnyitón vehetett részt a közönség, majd bemutatták Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe... című könyvét. Ünnepélyesen megnyitották a Kölcsér Képtárat. Aug. 29-én ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták Arany János szobrát. A rendezvénysorozatot irodalmi műsor zárta. /Valkai Krisztina: Százéves a nagyszalontai Arany János Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./2000. július 31.
Júl. 29-én hatodik alkalommal rendezték meg az Ady-Napokat Kalotaszentkirályon. Poszler György budapesti akadémikus előadásában párhuzamot vont Márai Sándor, Cs. Szabó László, valamint Szabó Zoltán művei között, amelyekben a szerzők szülőföldhöz való viszonyulását vizsgálta. Csíki László Kolozsvárról elszármazott budapesti író ifjúságának szentkirályi élményeit elevenítette fel. Kántor Lajos Kós Károlynak Kalotaszegre gyakorolt jótékony hatásáról beszélt. Történelmi vetélkedőt tartottak a helyi iskolában a szeghalmi és kalotaszentkirályi diákok részvételével, amelynek témája a magyar államalapítás volt. Júl. 30-án az istentiszteleten Tőkés István teológiai professzor hirdetett igét. A délutáni szabadtéri ünnepségen megnyitották az egyhetes tánctábort. /Valkai Krisztina: Ady-Napok Kalotaszentkirályon. Kós Károly jótékony hatása Kalotaszegre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2000. november 17.
Az elmúlt tíz évben sajnos nem sikerült állami magyar egyetemet alapítanunk Erdélyben, de növelni tudtuk a magyarul tanuló hallgatók számát és lehetőségeiket - szögezte nov. 16-án Kolozsváron Markó Béla, a Beugró-Egyetemek körútja elnevezésű rendezvényen, hozzátéve: ma már hatezren tanulnak magyarul Romániában egyetemi szinten. Az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: a az eltelt évtized legnagyobb eredménye a hazai közösség visszaszerzett magyarságtudata. Kitért arra is, hogy Magyarország demográfiai mutatóinak csökkenése szívó hatást jelent az erdélyi magyarság számára, amellyel szembe kell nézni. A fiatal szakemberek hozzáértésével kimozdítható az ország a holtpontról. /Markó Béla szerint a fiatal szakemberekben a jövő. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./ Nagy F. István oktatásügyi alelnök közölte: a magyar egyetemisták száma évről évre nő, és az állami egyetemeken kiharcolt magyar helyek száma is nagyobb. /Valkai Krisztina: A BEUGRÓ utolsó állomásán. Kolozsvári egyetemistákkal találkoztak az RMDSZ képviselők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2001. május 19.
Máj. 18-án Kolozs megyei magyar polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati képviselők találkoztak a Torda melletti Harasztoson. Jelen voltak Mikeháza, Magyarnagykapus, Magyarszovát, Kalotaszentkirály, Kolozs, Tordaszentlászló, Kisbács, Mócs, Egeres, Kőrösfő, Várfalva, Harasztos és Kolozsvár önkormányzati képviselői. A megbeszélés napirendjén az újonnan megjelent jogszabályok, illetve a településeken felmerülő sajátos problémák megvitatása szerepelt. Boros János, Kolozsvár alpolgármestere arra kérte a jelenlévő önkormányzati képviselőket, hogy alkalmazzák a helyi közigazgatási törvényt. /Valkai Krisztina: Kolozs megyei önkormányzati képviselők találkozója Harasztoson. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19./2001. május 21.
Máj. 19-én Kolozsváron a Diákművelődési Házban köszöntötték 75. születésnapján Kallós Zoltán folklórkutatót. Megjelent többek között Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János, Kolozsvár alpolgármestere, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Halmos Béla, a magyar táncház-mozgalom egyik "nagy öregje." Sebő Ferenc, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, a magyarországi táncházmozgalom egyik alapítója mondott ünnepi beszédet. Az RMDSZ nevében Markó Béla, a Kriza János Néprajzi Társaság és az Erdélyi Magyar Néprajzi Társaság nevében Tánczos Vilmos köszöntötte a folklórkutatás "élő klasszikusát", az MVSZ nevében pedig Patrubány Miklós mondott méltató szavakat. Több budapesti együttes is fellépett a műsoron, Kallós-gyűjtéseket játszott a magyarlapádi Pirospántlikás és a kolozsvári Zurboló együttes, válaszúti táncokat adott elő a szintén kolozsvári Ördögtérgye. Ezenkívül muzsikált még a kolozsvári Tarisznyás, az erdélyiként meghatározott Palló, valamint a Bodzafa együttes, amelynek énekese, Panek Kati szintén meleg szavakkal köszöntötte Kallós Zoltánt. Fellépett még a moldvai Ónodi Marika, Petrás Marika, a széki Csorba János, valamint Kóka Rozália. Ezután a vendégek Kallós Zoltán szülőfalujába, Válaszútra voltak hivatalosak születésnapi vacsorára. Kötő József, az EMKE, Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala, Elekes Botond a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának jókívánságait adták át. Tőkés László püspök adta áldását az ünnepeltre és életművére. /Sándor Boglárka Ágnes - Valkai Krisztina: A szeretet és az azonosulás életműve. A 75 éves Kallós Zoltánt köszöntötték. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A bejáratnál maga a házigazda fogadta a vendégeket, a teremben pedig a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes mezőségi népviseletbe öltözött tagjai segítettek az eligazodásban. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megjegyezte, nem csak a Szövetséget képviseli, hanem magánemberként is részt vesz az ünnepségen. "Kallós Zoltánnak mindannyian tanítványai vagyunk. Mindannyiunk számára fölfedezte a hiteles népdalt, népzenét, ami által egy másik Erdélyt ismertetett meg velünk" - mondta. Tánczos Vilmos a Kriza János Néprajzi Társaság nevében szólalt fel. Kiemelte, Kallós Zoltán a gyűjtésekre és nem az anyagok feldolgozására összpontosított, aminek értéke most érezhető, amikor már szinte nincs mit gyűjteni. "Zoli bácsi élő klasszikusunk, Kodály Zoltán-i, Bartók Béla-i, Martin György-i mércével mérhetjük munkáját" - mutatott rá. - "Nyugodt lélekkel búcsúzom. A népzenét, ha ilyen közönsége van, és ilyen gárda áll a hátam mögött, nem kell félteni" - vallotta Kallós Zoltán. /Mindannyian Kallós-tanítványok vagyunk. A népzenei élet színe-java köszöntötte a hetvenöt éves néprajzkutatót. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./2001. július 9.
Júl. 8-án Kőrösfőn a helyi Rákóczi Kultúregylet szervezésében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősére, Vasvári Pálra. Az ünnepségsorozat júl. 6-án kezdődött Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, ahol a felszólalók Vasvári Pál születésének 175. évfordulóján a szabadságharcos életútját, halálának körülményeit idézték fel. A rendezvény júl. 7-én Kalotaszegen folytatódott. Essig Klára festőművész képkiállításának megnyitására került sor a kőrösfői Művelődési Házban. Bánffyhunyadon a Petőfi kopjafánál tartottak emlékünnepséget. Magyarvalkón ünnepi istentisztelet keretében és a kopjafánál tartott ünnepi beszédekben emlékeztek meg Vasvári Pálról, majd felállították a kétnyelvű helységnévtáblát. Júl. 8-án az ünnepség istentisztelelettel kezdődött a református templomban. Többek között jelen volt Szabó László, a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a Vasvári Pál Társaság elnöke, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Antal János, Kőrösfő polgármestere. A templom bejáratánál a Rákóczi Szövetség jóvoltából millenniumi emléktáblát avattak fel. Beszédet mondott Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd megkoszorúzták Vasvári Pál kopjafáját. A Művelődési Házban tartott emlékülésen Szabó László helyettes államtitkár a státustörvényről kifejtette: a magyar parlamentben egyhangúlag elfogadott jogszabály "a határok nélküli nemzetegyesítés első lépése". Ezt követően sor került a Vasvári-díjak kiosztására. Idén kitüntetésben részesült: Sásd város önkormányzata, a magyarországi sajtószakszervezet vezetősége, valamint Pécsi L. Dániel jelképtervező, Kőrösfő tiszteletbeli polgára. A délelőtti ünnepség a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a magyarországi Vasvári Pál Társaság együttműködési nyilatkozatának aláírásával ért véget. /Valkai Krisztina, Kiss Olivér: Nagyszabású Vasvári Pál-emlékünnepség. Kétnyelvű helységnévtáblát avattak Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./2001. augusztus 28.
Aug. 26-án, vasárnap kettős ünnepet ült Györgyfalva lakossága: az új kenyér ünnepét és az emlékműavatással emlékezetessé tett millenniumot. Bár a magyar állam aug. 20-án lezárta a millenniumi évet, Györgyfalván késett ennek megünneplése. Antal Csaba, a falu református lelkésze elmondta: az anyaországi testvérközség, Érsekhalma polgármestere és a népdalkör tagjai, akiktől a millennium györgyfalvi megünneplésének ötlete származott, csak ebben a kései időpontban tudtak Erdélybe látogatni. Az érsekhalmiak hozott millenniumi zászlót ajándékoztak l Györgyfalvának. A lobogó átvétele után millenniumi emlékművet avattak. Az emlékmű egy faragott fakapuból és tíz, a kapu körül "elszórt" gömbölyű terméskőből áll. Mindenik kőre egy-egy évszámot véstek, ezek a magyarok történelmének fontosabb eseményeit jelölik. A köveken a következő dátumok szerepeltek: 896 - a honfoglalás éve, 1000 - Szent István államalapítása, 1541 - Erdély független fejedelemség lett, 1564 - a református vallást hivatalosnak ismerik el Erdélyben, 1568 - az unitárius egyházat is hivatalossá teszik a fejedelemségben, 1848 - a szabadságharc dátuma, 1867 - a kiegyezés időpontja, a dualizmus kezdete, 1918 - Erdély román uralom alá kerül, 1989 - a diktatúrát megdöntő forradalom éve és 2000 - a magyar keresztény állam ezeréves, valamint a kereszténység kétezer éves évfordulója. Ünnepi beszédet mondott Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök: "aki egy évre készül, az magot vet; aki tíz évre, az fát ültet; száz évre készül legalább, ki gyereket szül és nevel; és újabb ezredévet vállal az, aki egy nemzet lelkét adja vissza". /Valkai Krisztina: Millenniumi emlékművet avattak Györgyfalván. Kónya: újabb ezredévet vállal, aki egy nemzet lelkét adja vissza. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./2001. szeptember 3.
Szept. 1-jén Nemzeti sors és irodalom címen írótalálkozóra került sor Magyarózdon. A Horváth István-emlékmű felavatásával egybekötött ünnepségen sok anyaországi és határon túli magyar irodalmi személyiség vett részt. Erdélyből jelen volt Kötő József EMKE-elnök, Cseke Péter, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Nagy Pál, Sütő András, valamint Czirják Árpád érseki helynök és Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi vártemplom lelkésze. Magyarországról Csoóri Sándor, Pálfy G. István és Pomogáts Béla a Magyar Írószövetség elnöke jöttek el. Kárpátalját Vári Fábián László képviselte. Horváth Arany, az 1977-ben elhunyt költő lánya és a Horváth István Alapítvány elnöke és alapítója nyitotta meg a megemlékezést. Kötő József vette át a szót. "Horváth István tornyában megkonduló harang szavára összegyűltek a Kárpát-medencei magyarság próféta lelkű alkotói, akiknek fülük van a harangszóból kicsengő üzenet meghallására. Itt Erdélyben, Magyarózdon a transzszilván szellem jegyében összesereglettek azok, akik hisznek történelmi küldetésükben. Az összegyűlteknek pedig együtt kell hinniük a költővel: "...Amit nem kezdhetsz el újra, csak azt szabad megsiratni!"" - mondotta. Horváth István költő a diktatúra áldozata volt. Életének utolsó évtizedében állandó megfigyelés alatt tartották, halála nem egyszerű baleset volt, szándékosan gázolták el a szekuritáté emberei. A beszédek a templomkertben felállított szobornál folytatódtak. A Hunyadi László készítette emlékműre felavatása után koszorúkat helyeztek el. A sírkőre emlékeztető fehér kőtáblán domborműplakett őrzi a költő képmását és nevét. A találkozás végén összeállított zárónyilatkozatban a következők állnak: "...nem az emlékezés, hanem a sorsunk által kikényszerített, de eddig igazában meg nem talált utak keresése volt tanácskozásunk fő célja." A marosvécsi találkozó óta" erősen lefokozódott az irodalom és általában a szellem jelentősége. Az 1989 és 1990 óta történő változások többnyire immár a szabadság jelszavával folytatták a lefokozást, az évszázadok által megmért esztétikai és erkölcsi értékrendek megbontását. Szavunkat épp azért emeljük fel, hogy a különböző, magyarságunk léte által érintett országok rendszerváltoztató folyamatai a továbbiakban ne csupán a politika sokszor kényszerűen álságos követelményei, hanem a kultúra, az irodalom időket összefogó igényei szerint is alakulhassanak." /Valkai Krisztina: Utak keresése - Írótalálkozó Magyarózdon. Horváth István-emlékművet avattak fel a költő szülőfalujában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./ Sütő András abból indult ki, hogy a közelmúlt irodalomtörténetében van egy korszak, harminc-negyven esztendő, amelyet csak úgy elintéznek, teljesen üres foltként kezelnek, esztétikailag meg nem történt irodalmi szakasznak nyilvánítanak. - Horváth István (...) az értékteremtés évei után jutott egy olyan hosszadalmas periódusba, amely őt egyrészt költői mivoltában majdnem hogy porba tiporta, másrészt pedig olyan önvád korszakába sodorta, amely élete végéig tartott. A Horváth István-i önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől oly sokan kértek, valójában minden kérelem nélkül az ő verseiben és az ő 1960 utáni köteteiben tapasztalható, hangoztatta Sütő András. Csoóri Sándor esszéjét sokan és sokszor fogják majd idézni. - Évtizedeken át készültünk rá lélekben, hogy majd egyszer eljön a demokrácia, de sosem gondoltuk azt, hogy valójában egy absztrakciót várunk, hiszen annyi demokrácia van, ahány ország, ahány külön sorsú nép. A demokrácia az első pillanatoktól szembekerült az irodalom belső törvényeivel és hagyományával. Mire buzdított minket ez a hagyomány? Azt kalapálta belénk, hogy minden jó irodalom összeesküvés a kor ellen. Olyan szorító, amelyben az író körmérkőzést játszik a társadalom minden szimbolikus szereplőjével, politikával, hatalommal, halállal, szerelemmel, a gyöngédség angyalával... Hogy a láthatóvá vált küzdelem végén a katarzis élményével ajándékozzon meg sokakat. Irodalom és társadalom természetesnek mondható feszült viszonyát a demokrácia megváltoztatta. Leginkább azzal, hogy a nagyrészt gyötrelmes kérdések megoldására sokkal tetszetősebb ajánlattal jelentkezett. A négyévenkénti szavazás ígéretével. A lélek forradalma helyett a szavazófülkék forradalmára hivatkozott. Ha a magyar irodalom századokon át nem vállalt volna olyan történelmi és politikai föladatokat, mint amilyeneket - kényszerűségből - vállalt, sose zuhant volna bele a demokrácia csapdáiba. Már csak azért sem, mert mindegyik megmaradt volna a maga külön pályáján, és nem próbál összevegyülni a másikkal. Tíz év után világosan látjuk, hogy ez a vegyülés lehetetlen. Ugyanis tűzről és vízről van szó. Az irodalom nem élhet meg például a nagyság szándéka és a hajlíthatatlanság feltételei nélkül. Vagyis: ábrázolhatja, de nem fogadhatja el az alkukat. A demokrácia viszont a kompromisszumokra épít. Az igenek és a nemek kidekázott darabjaira. Igazmondásra ösztönöz, lázít, miközben a mértékletesség mondatain töri a fejét. /Bölöni Domokos: Horváth Istvánra emlékeztek. Tűzről és vízről van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./2001. szeptember 5.
A Kallós Alapítvány segítségével szórványközpont jellegű bentlakásos iskola indul ősztől Válaszúton. Itt fognak tanulni a Mezőség, illetve a Szamos menti dombság magyarul beszélő, iskolakötelezett gyerekei. A 2000-2001-es tanévben hat bentlakó diákja volt a válaszúti iskolának. 2001 tavaszán a lelkész és a tanítónő összejárták a Szamos menti dombság vidékét. Tizenhét faluba látogattak el és összesen kilencven, 1 és 7 év közötti magyar gyermeket írtak össze. Nem mindegyik szülő hajlott arra, hogy gyerekét bentlakásos magyar iskolába küldje. - Válaszúton olyan szórványközpontot szeretnének létrehozni, amely önellátó. Gazdasági háttér létrehozására gondoltak, épületegyüttesekkel, amelyekben pékséget működtetnének. /Valkai Krisztina, Gáspár Erika: Szórványközpont létesül Válaszúton. Magyar bentlakásos iskolában tanulhatnak a gyerekek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./2001. szeptember 15.
Szeptember elején Horváth István szülőfalujában, Magyararózdon találkoztak a kortárs magyar irodalmi élet képviselői, hogy megvitassák az irodalom és a nemzeti sors kapcsolatát. Sütő András kifejtette: "Amikor Horváth István feltűnt az erdélyi magyar irodalomban, akkor egy ilyen csillagkép volt ismeretes, akikhez kapcsolódott szellemiségében: Veres Péter, Sinka István, Szabó Pál. Ezek voltak azok a csodaemberek, akikről kezdő íróként ámuldoztam. Egyszerű parasztemberek négy, vagy hat elemivel a magyar szellem csodái lettek. Közülük Veres Pétert Ilyés Gyula így búcsúztatta: lángelmét temetünk." "Senkinek közülünk nem volt vátesz-komplexusa, mégis mindig halljuk, hogy le kellene mondani már a vátesz-komplexusról. A most induló íróifjaknak első kiáltása, követelése, fenyegetése az, hogy majd ők minden váteszt agyon fognak ütni. Úgynevezett váteszségünk az a közösségi élmény, morális parancs és követelés, amit Horváth István behozott már az első kötetével." Horváth István Ózdról indult Kolozsvár felé. "Irodalmi sikereinek a legszebb napjaiban fordult vissza ahhoz a forráshoz, ahonnan indult - amikor érezte, hogy milyen veszélyek fenyegetik." A veszedelem volt az a követelmény, amely Gaál Gáborral az élen őt és az egész írói csapatot" "marxista- követelmények alá szorítva próbálta tovább énekeltetni." Horváth István csalódott egy politikai áramlat tündöklésében, illetve garázdálkodásaiban, diktatorikus embertelenségében. Azonban ezt a korszakot, a 30-40 esztendőt nem lehet egyedül az írástudók árulásának mondva félresöpörni. Az önvizsgálat, amelyet ettől a nemzedéktől olyan sokan kértek, valójában Horváth István verseiben és az 1960 utáni köteteiben jelen van. "Az ő életműve jó útmutató irodalom és nemzet kapcsolatának a kérdésében." Csoóri Sándor bevallotta, hogy már évek óta nem jár el írótalálkozókra. Felolvasta az alkalomra írt rövid írását. Ebben kifejtette: "Csodálatos erőfeszítés volt minden korban a magyar irodalom. A rendszerváltásnak nevezett fordulat után az irodalom alól kifutott a történelem." Az elmúlt tíz évben másként történt mint ahogy elképzelték, mert az irodalom helyzete és szerepe megváltozott. A demokrácia megjelenésével Kelet- és Közép Európában egy nagy irodalomnak kellett volna megszületnie, a 20. század nagy tragédiái után. "A demokrácia az első pillanatoktól kezdve nálunk szembekerült az irodalom belső törvényeivel és hagyományaival. Irodalom és társadalom feszült viszonyát a demokrácia megváltoztatta" A gondokat a négyévenkénti szavazással akarták megoldani. Azonban az irodalom nem fogadhatja el az alkukat. Azt mondták, hogy ne az írók politizáljanak, hanem a pártok, maga a parlament. - A magyarul írók zöme hallgat. Illyés Gyula azt mondta: "sajnos kell politizálnunk, a legnehezebb, a legveszélyesebb módon, hibátlan műveinkkel ". Amikor Illyés ezt leírta, volt irodalmi élet, amely sokat segített az íróknak az alkotásban. "Most az irodalmi élet kevésbé sugalmazó. Néha úgy látom, mintha a parlamentekben zajló életet utánozná, legalább annyi gyűlölettel és idegenséggel." /Valkai Krisztina: Hibátlan művekkel politizáljon az író. Irodalmárok találkozója Magyarózdon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./ Van az erdélyi magyar szellemiségnek egy virtuális térképe, melynek főbb tájékozódási pontjai egy-egy irodalmi székhellyel azonosak. Faluneveket rajzolt fel az idő erre a képzeletbeli földabroszra: Kisbacon és Sztána, Farkaslaka és Apáca, Mikháza és Pusztakamarás, Szabéd és Nagygalambfalva, Bözöd és Magyarózd (hogy tovább ne is soroljam) - Benedek Elek és Kós Károly, Tamási Áron és Bartalis János, Kacsó Sándor és Sütő András, Szabédi László és Kányádi Sándor, Bözödi György és Horváth István szülőfalujának körvonalai bontakoznak elénk, írta Nagy Pál. - Magyarózdon volt legutóbb irodalmi találkozó. Horváth István annak idején megírta volt nagyívű falurajzát Magyarózdi toronyalja címmel. "Én vagyok ez a könyv. De nem csak én. Az a nép is, amelyhez tartozom..." - vallotta az előszóban. /Nagy Pál: Találkoztunk Magyarózdon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./2001. október 15.
Okt. 12-én háromnapos szüreti mulatság kezdődött Sztánán, a művelődési házban. A bált Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg, emlékeztetve a történelmi jelentőségű 1914-es farsangi bálra, amely hosszú ideig az utolsónak bizonyult. Az a bizonyos bál amiatt is emlékezetes maradt - derült ki Pomogáts szavaiból - mert a híres író, Móricz Zsigmond is részt vett rajta, egyenesen Budapestről érkezett Kós Károly meghívására. Ez a szüreti bál egy újabb kezdet, a hagyomány felelevenítése. Vas Géza fotóművész fényképkiállítását szemlélhették meg a jelenlevők. Fekete Albert, a Sztánai műhely vezetője ismertette tevékenységüket, céljuk a sztánai völgy természetvédelmi területté nyilvánítása, valamint a völgyben fekvő falvak kis-régióba való egyesítése. Papp Hunor, a falu fiatal lelkésze beszámolt arról, hogy a falu népe nagy részt vállalt a bál sikeres megszervezésében. /Valkai Krisztina: Szüreti mulatság Sztánán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./2001. október 22.
Okt. 20-21-én hazacsalogatta elszármazott szülötteit Kőrösfő, a híres kalotaszegi település. Amennyiben Kőrösfő minden híres szülöttének emléktáblát állítanának, a falat teljesen elborítanák a plakettek - fogalmazott Péntek János egyetemi tanár a település 725. évfordulója alkalmával szervezett ünnepségen. A professzor, aki maga is kőrösfői származású, hozzátette: Kőrösfő neve nem azért került bele a köztudatba, mivel sikerült a népművészetből évszázadokon át fenntartania magát, hanem a nagyvilág itt fedezte fel a magyar népművészetet. Az eseményre Pécsi L. Dániel emlékplakettet készített, amelyet felavattak. Okt. 20-án a meghívott közéleti személyiségek (Balogh Ferenc, Szabó T. Attila, Pozsony Ferenc) - előadássorozatára, illetve a Kőrösfőt érintő történelmi vetélkedőre, és a Vasvári-kopjafa megkoszorúzására került sor. Okt. 20-án megalakult a Pro Kőrösfő Társaság, amelynek célja a falufejlesztés, illetve az ötévenként megszervezendő falutalálkozó. A társaság elnöke Ferenc László esperes, Kőrösfő lelkésze, az alelnök pedig a polgármester. /Valkai Krisztina: 725 éves Kőrösfő. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2002. április 28.
Ápr. 26-án találkoztak Kolozs megye magyar polgármesterei és alpolgármesterei Várfalván.? Várfalván ez immár a harmadik találkozó ? mondta a házigazda, Kanyaró Pál polgármester. A megbeszélésen hét polgármester ? a tordaszentlászlói, kalotaszentkirályi, kőrösfői, harasztosi, széki, várfalvi ? illetve a kisbácsi és kolozsi alpolgármester vett részt. Elhangzottak az önkormányzattal kapcsolatos közös problémák, valamint minden község egyéni gondjai. A legégetőbb kérdés a gázbevezetéssel kapcsolatos ? tudtuk meg Tamás Gebe András tordaszentlászlói elöljárótól. Amint azt a Szabadságban már megírtuk, a megye kilenc községe kötött koncesszionálási szerződést az olasz Concordia céggel, amely a gázbevezetési munkálatok költségeit állja. A kilenc község közül hatnak megérkezett Bukarestből a koncesszionálás jóváhagyása, háromnak viszont még nem. Ez a három Várfalva, Tordaszentlászló és Kolozs, mind sűrűn magyarlakta községek. Mind a várfalvi, mind a tordaszentlászlói polgármester felháborodását fejezte ki a késlekedés miatt. A részvevők megtekintették a felújítás alatt álló Jósika-kastélyt. Kanyaró Pál elmondta: a javítási munkálatokat maga a tulajdonos ? Bánffy-Jósika Imre ? pénzeli. A tervek szerint 2003 augusztusában készen lesz a kastély. /Valkai Krisztina: Magyar polgármesterek találkozója. Nem sietnek a gázbevezetéssel a magyar községekben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./2002. május 7.
Máj. 4-én került sor a kőrösfői Ríszegen a 13. Ríszegtetői ifjúsági majálisra. A már hagyománnyá vált ünnepségre évről évre több és több érdeklődő érkezik. A népdalvetélkedőre közel ötven gyermek jelentkezett. Kudor Mária, a Pro Kalotaszeg Művelődési Egyesület egyik vezető tagja elmondta, hogy a Communitas Alapítvány 5 millió lejjel járult hozzá az ünnepség megszervezéséhez. A Magyarok Világszövetsége és a Heltai Alapítvány könyvadományokkal segített. A zentai citera zenekar lépett fel, majd a zsoboki néptánccsoport. A Kós Károly Egyesület elnöke, Szrága Zoltán bánffyhunyadi egyetemista elmondta, hogy társaival idén januárban vették át az egyesület vezetését, amelynek körülbelül hetven tagja van, mind pályakezdők. A sportrendezvényeket ők szervezték meg. /Valkai Krisztina: 13. Ríszegtetői ifjúsági majális. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./2002. május 24.
Tordatúr község öt faluból áll: Pusztaszentmárton, Kiscsán, Komjátszeg, Mikes, illetve maga a községközpont, Tordatúr. Tordatúr lakosságának száma meghaladja az 1020 személyt. Az öt falu közül Tordatúrban és Komjátszegen él magyar lakosság. A községközpont lakosságának a fele magyar, Komjátszegének csak 23 százaléka. A tanácsban három RMDSZ-es tanácsos képviseli a magyar lakosság érdekeit a tizenegyből, mindhárom tordatúri. A község összlakosságának 20 százaléka magyar anyanyelvű. A kétnyelvű településjelző táblákat ki fogják helyezni. Jelenleg folyik a víz bevezetése. A falu magyar gyermekei ötödik osztálytól ingázni kénytelenek, ehhez hiába kértek kisbuszt. A katolikus templomot rendbehozták. A katolikus egyháznak 81 híve van a faluban. Tordatúr egyetlen, a falu közösségében élő lelkésze, Dimény József unitárius lelkész. A faluban 170unitárius van, a lelkész ökumenikus vallásórákat tart a falu magyar gyerekeinek, ezen felül pedig magára vállalta az anyanyelvi oktatást is: magyarórákat tart a román osztályba járó V–VIII. osztályos magyar gyermekeknek. A faluban nincs kulturális élet, az embereknek nincs hol összegyűlniük. /Valkai Krisztina: Tordatúr — városhoz közel és mégis távol. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./2002. május 29.
Máj. 24-26-a között ötödik alkalommal ünnepelte a Bánffyhunyadi Napokat a város. Bemutatták a várost ismertető videofilmet, megnyitották a festmény- és fafaragvány kiállítást. Egyetlen magyar együttes lépett fel: a kalotaszentkirályi iskolások néptánccsoportja, a bánffyhunyadi magyar tánccsoport Magyarországon tartózkodott, egy korábbi meghívásnak téve eleget. /Valkai Krisztina: Bánffyhunyadi Napok — ötödik alkalommal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./2002. július 1.
Jún. 28-án érkezett Tordaszentlászlóra a Lármafa mozgalom zarándokcsoportja. A mozgalom Csíkszeredában született, három évvel ezelőtt. Célja: minden évben átzarándokolni azokon a helységeken, amelyek valamiféleképpen Szent László király nevéhez fűződnek, és föllármázni, figyelmeztetni az embereket: vigyázzanak közösségükre, hagyományaikra. A mozgalom elindítója Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke. Tordaszentlászlóról a Beszterce megyei Cegőtelkére mentek, a cserhalmi csata színhelyére. Ugyancsak jún. 28-án érkezett Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselője, volt igazságügyminiszter. A politikusasszony Az anyaország és a kisebbségek viszonyának múltjáról, jelenéről és jövőjéről címmel tartott előadást. Jún. 29-ét az immár tizenharmadik alkalommal megszervezett kórustalálkozónak szentelték. A kórustalálkozóra harminckét csoport érkezett, nagyrészt Erdélyből. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke Tordaszentlászló történetét ismertette. /Valkai Krisztina: Hármas ünnepség Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2002. augusztus 12.
Aug. 11-én, vasárnap bontottak tábort a tizenkettedik alkalommal megszervezett Kalotaszentkirályi Néptánctábor résztvevői. Szép Gyula, a tánctábor egyik szervezője elmondta, hogy a tánctanítás négy helyszínen folyt: külön a felnőttek és külön a gyerekek részére. A tábor létszáma évek óta stabil - háromszáz és négyszáz személy közötti az érdeklődők száma. Idén az európai országok már megszokott látogatói mellett Mexikóból, Kanadából, illetve Japánból is érkeztek érdeklődők. Az aug. 10-i gálaestre érkezett Mesterházy Attila, a magyar kormány Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumának politikai államtitkára pozitívan vélekedett a táborról. A magyar kormány évente harminc millió forintot költ a határon túli ifjúsági szervezetek rendezvényeinek támogatására. Ezen felül pedig több milliót utal ki pályázatok útján. /Valkai Krisztina: Példaértékű a Kalotaszentkirályi Néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2002. augusztus 17.
Tizedik alkalommal gyűltek össze Válaszúton a mezőségi népzene- és néptánc kedvelői, hogy az egyhetes táborban tánctudományukat gyarapítsák. Idén háromszázötven résztvevő volt. Kallós Zoli bácsi, a tánctáborok lelke szerint sokkal jobb az idei tábor, mint például a tavalyi volt. Olyan előadók jöttek, mint dr. Andrásfalvy Bertalan, magyarországi egyetemi tanár, Pávai István, a marosvásárhelyi Zeneakadémia tanára, Borbély Jolán, a magyar népviselet szakértője, illetve Novák Ferenc, a budapesti Honvéd együttes művelődési igazgatója. A Kallós-kúria néprajzi múzeumában a három szoba zsúfolásig megtelt a magyar népi kultúra szebbnél szebb darabjaival. A külföldi vendégek körében a magyarországiak létszáma a legnagyobb. Őket követik lengyelek, németek, hollandok, svédek. Both Zsuzsa férjével együtt tanítja a válaszúti táncokat. Ők Kolozsváron is tanítanak iskolákban, és egy táncházat működtetnek a Tranzit-házban. Az általuk alapított Ördögtérgye táncegyüttessel a falvakba szoktak kijárni. /Valkai Krisztina: Addig vagyunk magyarok, amíg magyarul táncolunk és énekelünk. Tízéves a válaszúti népzene- és néptánctábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2002. augusztus 19.
Kettős ünnepség helyszíne volt a hét végén Mákófalva. A Szent István-napi rendezvény mellett az Ilona-napi Falutalálkozót is megszervezték. A IV. Szent István-napi néptáncfesztivált Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a több helyszínen zajló rendezvény üzenete, hogy addig vagyunk és élünk magyarként a Szent István király által bírt területeken, amíg át tudjuk adni gyerekeinknek és unokáinknak a falvaink, folyóink, hegyeink, dombjaink magyar neveit és a hagyományainkat. Fellépett többek között a szlovákiai Zselíz városból érkezett Kincső néptánccsoport. Pélmonostor hagyományőrző tánc- csoportja a horvátországi Dráva-szög magyar táncait hozta el. A Horváth Béla Stúdió Színpad /Kolozsvár/ versekkel és népdalokkal szerepeltek, a szentmihályi vegyes dalkör népdalcsokorral, a györgyfalviak pedig néptánccal. A mákófalvi Kós Károly népház hagyományőrző csoportja népi vásári komédiát adott elő. /Valkai Krisztina: Kettős ünnepség Mákófalván "Fordítsd arcodat a nap felé, hogy az árnyékok mögéd kerüljenek". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./